Görögország egyik legrégebbi helye a Diros-öbölben elrejtett barlang, Szárazföldi Görögország. A régészek szerint ez az temetkezési hely leggyakrabban használtak itt, Görögország területén, legalább háromezer éve és az újkőkor óta.
Ma a barlang feltárják a görög kulturális minisztérium régészcsoportja és a mai napig napvilágra kerültek 170 rituális kerámia és csontváz darabokban. Ez lehet az európai kontinens legfontosabb újkőkori helyszíne vagy maga Hádész, ha valaki még mindig hisz abban a túlvilágban, a halottak birodalmában.
Mit gondoltak a görögök a halál mögött? Elvileg a görögök közösségi emberek voltak, szorosan kapcsolódva városállamaikhoz és csoportos szertartásaikhoz. A halál rejtélye azonban sokukat arra késztette, hogy válaszokat keressenek azon túl, amit ezek a rítusok kínáltak, ezért egyes helyeken a vallás új "Rejtélyek" nincs könnyű válasz.
A görög vallás tudta, hogyan kell fejlődni ezen a területen, hogy megtalálják az élet okát vagy a halál okát, és onnan merült fel Hádész, az Élet Királysága és a Holtak Királyságának az Éstige folyó által tagolt gondolata. Saját halálisteneik voltak, az istenek chthonikusFúriákként, Hermészként, Hádészként, Perszephonéként, de elválasztották őket az olimpiai istenektől, akik nem tudtak viszonyulni a halottakhoz, mert halhatatlanságuk miatt a halál szennyezett.
A görög vallás nem nyújtott sok vigaszt a halálnak bár Szamothrákiában kérdés volt a válasz adása a híveknek. Egy szentély működött itt, a Fengari-hegy oldalán, egy igazán lenyűgöző helyszín. Ma nem nagyon látogatott, de eláll a lélegzeted és energiát sugároz, ezért ha teheted, sétálj egyet. Itt zajlottak azok a "titokzatos rítusok" vagy titkos rítusok, amelyek éjszakai zarándoklatot foglalnának magukba különböző emlékművek felé, csak fáklyákkal világítva. Képzelje el, hogy: sötétség, zene és fáklyafény.