A számos orosz etnikai csoport közül kiemelkedik a dargins jelenleg itt él Dagestan és a Magyar Köztársaság Kalmykia. A szomszédos etnikai csoportok a Tabasaranok, Agulok, Laksok, Ávarosok és Kukuk.
A versenyeken pedig szunnita muszlimok, síiták és néhány muszlim közösség is szerepel. Al Dargint a kaukázusi térség őslakosának tartják, akik viszonylag elszigetelten éltek a külföldi befolyástól egészen a 8. századi nagy arab hódítások kezdetéig, amikor először kerültek ki az iszlám elé.
A 14. század óta politikailag a kajakok irányították őket, akiket ma a Dargins alcsoportjának tartanak. Noha a 8. században bevezették az iszlámba, a Dargins főként animisták maradtak egészen a 15. századig, amikor a muszlim befolyás erősödött, a perzsa kereskedők délről érkeztek.
A 16. században az oszmán törökök elfoglalták a területet, és segítettek az iszlám megszilárdításában is. A 19. században a darginok közül nagyon kevesen tértek át az iszlám vallásra. A muszlim fundamentalista tendenciák nagyon erősek a darginok körében, mély oroszellenes hangulattal együtt.
Közvetlenül a bolsevik forradalom után a moszkvai kormány az arab nyelvet állapította meg hivatalos nyelvként a régióban. Dargins és más népek fellázadtak, és 1921-ben létrejött az autonóm Dagestan, beleértve a Dargin lakosságát is.
A keleti régióval kapcsolatos szovjet politika kegyetlen és nagyon instabil volt az 1920-as években, a muszlim vezetők elleni tisztogatások, a hivatalos nyelv változásaival. 1991 után, a Szovjetunió összeomlása nyomán a nacionalizmussal rendelkező szecessziósok egyre nagyobb teret hódítanak a Dargins között.
Többé-kevésbé tetszik